A dohányzás káros a szervezetre, és a negatív hatások az első elszívott cigarettától kezdődnek. A toxinok, rákkeltő anyagok, gyanták és szemcsés koromrészecskék befolyásolják a belső szervek állapotát és működését.
Az egyik legelső érintett a légzőrendszer, amelyben a dohányzás során számos romboló, néha visszafordíthatatlan folyamat játszódik le.
A cigarettafüstnek való kitettség
A cigarettafüst elsősorban az összetételében lévő számos káros anyag jelenléte miatt káros, amelyek a szervezetbe kerülve a véráramon keresztül eljutnak minden rendszerbe és szervbe. A dohányzás a legagresszívebb hatással van a légzőrendszerre, mivel a toxinok felvétele a légzési folyamat során történik. A füst közvetlenül a rendszerbe jut, áthaladva a felső és alsó légutakon, ahol az anyagok egy része a nyálkahártyán telepszik le, gyulladásos folyamatokat provokálva.
A cigarettafüstben jelenlévő számos kémiai vegyület nagyszámú reakciót vált ki a légzőrendszerben. A dohányzás károsítja a tüdő hámcsillóit, ami a szerv elégtelen tisztításához vezet. Ezenkívül a tüdőben az állandó gyulladásos folyamatok provokálják a kötőszövet növekedését, amely fokozatosan helyettesíti az egészséges tüdőszövetet. Ez a légutak deformációjához és szűküléséhez vezet
Mivel a légúti alveolusok kátránnyal vannak eltömődve, a vér oxigéntelítettsége romlik. Az oxigénéhezés szédülést és ájulást okozhat.
Az aktív dohányzás hatásai a légcsőre és a gégére
A dohányzás légzőrendszerre gyakorolt káros hatásai egy szívatással kezdődnek. A forró cigarettafüst bejut a gégébe és a légcsőbe, égeti a nyálkahártyát. A korom és a kátrány szilárd részecskéi leülepednek a nyálkahártyán, irritálják azt. Ez gyulladást okoz, amely erős dohányosoknál krónikussá válik.
A dohányfüst légzőrendszerre gyakorolt hatásának egyik észrevehető megnyilvánulása a rekedt, rekedt hang, amelyet „füstösnek" neveznek. A hangszín változását a hangszalagok állandó irritációja okozza, amelyek megduzzadnak, fekélyekkel, eróziókkal borítják be.
Ezenkívül a dohányzás negatívan befolyásolja a helyi immunitást, ami gyakori fertőző betegségekhez vezet (beleértve a szájüreget és a nasopharynxet).
Hatása a hörgőkre
Amikor dohányzás közben füst kerül a hörgőkbe, irritálja azok nyálkahártyáját. Ez a gyulladásos folyamat kialakulásához és a hörgőfa bélésének fokozatos atrófiájához vezet. Emiatt a hörgők működése leáll, a hidratáló és tisztító funkciót betöltő váladéktermelés megzavarodik.
Ezenkívül a dohányzás légzőrendszerre gyakorolt hatása az, hogy beszűkül a hörgő lumen, amelyen a levegő áthalad a belégzés és a kilégzés során. És ez légzési nehézséget okoz.
A dohányosokra jellemző légúti betegségek
A légzőrendszer felső és alsó része egyaránt szenved a dohány negatív hatásaitól. A felső légutak nemcsak a mérgek jelentős részét kapják, hanem a forró füst hőmérsékleti sokkja is. Ennek eredményeként olyan betegségek jelentkeznek, mint:
- a sinusitis az orrmelléküregek nyálkahártyájának gyulladásos folyamata;
- sinusitis - a maxilláris sinus gyulladása;
- rhinitis - az orrnyálkahártya gyulladása;
- a szaglás romlása - a receptorok károsodása miatt következik be;
- laryngitis, tracheitis - a gége és a légcső gyulladása.
A hám csillók működésének romlása miatt a köpet stagnál a tüdőben. Ez a hörgők elzáródásával együtt légszomjat okoz dohányzáskor és különösen azt követően. Egyes esetekben nehéz lélegezni, be- és kilégzéskor sípoló és sípoló hangok hallhatók.
A légzőrendszer alsó részén a dohányzás a következő patológiák kialakulását idézi elő:
- mellhártyagyulladás – a tüdő savós membránjának gyulladása;
- a tüdőgyulladás egy vírusos betegség, amely a tüdőszövetet és az alveolusokat érinti;
- A tuberkulózis egy fertőző betegség, amely gyakran a gyengített immunitás hátterében fordul elő;
- pneumoszklerózis - gyulladásos folyamat, amelyet a tüdőszövet légcserére képtelen kötőszövettel történő cseréje kísér;
- tüdőtályog - a tüdőszövet gyulladása genny felszabadulásával, ami szöveti nekrózishoz vezethet;
- tüdőelégtelenség - a vér oxigéntartalmának kritikus csökkenése jellemzi;
- tüdőtágulás;
- krónikus obstruktív légúti betegség;
- tüdőrák.
Fontos! Bármilyen légzési probléma vagy tüdőfájdalom azonnali orvosi ellátást igényel.
Mik a légzési problémák okai?
A dohányzás légzőrendszerre gyakorolt hatása többek között a tüdő teljes felületén elhelyezkedő erek normális működésének megzavarásában fejeződik ki. Az erek rendszeresen görcsölnek, kevésbé rugalmasak és törékenyek. Ez az alveolusok működésének romlásához vezet, ami azt jelenti, hogy befolyásolja a gázcsere folyamatát.
Emellett gyanták és méreganyagok halmozódnak fel a szövetekben, amelyek a légzőrendszer működését is megnehezítik. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a dohányzás után egy személy légzési elégtelenséget szenved, és nehéz lélegezni.
A dohányos bronchitis jellemzői
A dohányosoknál fokozatosan krónikus obstruktív tüdőbetegség alakul ki. Ez a dohányfüst által kiváltott gyulladásos folyamat, melynek során a gyulladás helyén a hörgők erős szűkülete következik be, ami megzavarja a légáramlást. A hörgő lumen fokozatosan megtelik viszkózus nyálkával, ami tovább bonyolítja a tüdőszövet szellőzését.
A COPD fő tünetei:
- köhögési rohamok reggel;
- nehézlégzés;
- krónikus hipoxia jelei (fejfájás, szédülés, hányinger, fokozott ingerlékenység, aritmia, sápadt bőr).
Eleinte a köhögés száraz és fullasztó, de az elszívott cigaretták számának növekedésével a betegség előrehalad. A köhögés nedvessé válik nagy mennyiségű, nehezen szétválasztható köpettől.
Légzési problémák a korábbi dohányosoknál
A rendszeres dohányzás az oka annak, hogy a szervezetnek nincs ideje eltávolítani a káros anyagokat. A toxinok és kátrányok felhalmozódnak a légzőrendszerben. A tüdő megtisztítása sok időt és a dohányzás teljes abbahagyását igényel.
Közvetlenül azután, hogy egy dohányos leszokik a cigarettáról, a légzési problémák súlyosbodhatnak. Gyakran előfordul légszomj. Ennek több oka is van, amelyek közül a legfontosabb a szervezet működési feltételeinek hirtelen megváltozása. A nikotin és más anyagok hirtelen megvonása megterhelő a szervezet számára, amely már alkalmazkodott az állandó jelenlétükhöz. A kátrány és a méreganyagok eltávolítása a tüdőből és a hörgőkből szintén légzési nehézséget okozhat.
Figyelem! Amikor abbahagyja a dohányzást, nehéz elkerülni a kellemetlen tüneteket, de ha az alkalmazkodási folyamat nagyon nehéz, és a közérzet romlása kíséri, orvoshoz kell fordulni.
Elvonási tünetek
A tapasztalt dohányosok elvonási tüneteket tapasztalhatnak egy rossz szokásról való leszokás után. Ez a szervezet normális reakciója a nikotin és más anyagok hiányára. A legnépszerűbb panasz: "Leszoktam a dohányzásról, és nehéz lett lélegezni. "
De az elvonási tünetek meglehetősen kiterjedtek:
- gyengeség, fáradtság;
- fejfájás;
- étvágyzavarok;
- hányinger;
- köhögés;
- aritmia;
- a gyomor-bél traktus megzavarása;
- nyomásváltozások.
Nagyon gyakran a dohányzás abbahagyása után az emberek légszomjban szenvednek. A tünetek különböző kombinációkban jelentkezhetnek.
Fontos! Leggyakrabban 1-2 héten belül javul az állapot.
Terápiás módszerek
A kezelést minden esetben egyedileg fejlesztik ki. Figyelembe veszik a beteg korát, nemét és egészségi állapotát. A tünetek súlyossága és a rendelkezésre álló ellenjavallatok.
Gyógyszer
Az emberi légzőrendszer dohányzás hatásainak kezelésére a következő gyógyszercsoportokat használják:
- köptetők;
- gyógynövényekből készült nyugtatók az idegesség és az ingerlékenység csökkentésére (motherwort);
- nikotinpótló gyógyszerek – a dohányzás utáni vágy csökkentésére.
Figyelem! A gyógyszereket csak orvossal folytatott konzultációt követően szabad bevenni.
Fizikoterápia
A fizioterápiás eljárásokat kórházi körülmények között, orvos felügyelete mellett végzik. A következők jó hatással vannak a dohányzásról való leszokásra:
- massoterápia;
- elektroforézis;
- az interscapuláris és a gallér zónák ultraibolya besugárzása;
- UHF terápia.
A fizioterápiás módszerek segítenek normalizálni a légzést és javítják a hörgők és a tüdő működését.
Légző gyakorlatok
A speciális légzőgyakorlatok segítenek jelentősen csökkenteni a dohányzás légzőrendszeri károsodását. Ennek a módszernek az a nagy előnye, hogy gyakorlatilag nincsenek korlátai. A gimnasztikát bármely életkorban lehet végezni, függetlenül a meglévő betegségektől.
Az alapgyakorlatok egy meghatározott légzőrendszer (például gyors belégzés és lassú kilégzés), amelyhez mozdulatok is járnak (például a gyomor behúzása és kinyújtása vagy a vállak felemelése és megfeszítése, majd leengedése és ellazítása). A gimnasztikát naponta kétszer végezzük, a gyakorlatokat 10-15 alkalommal ismételjük meg.
Mit ne tegyen, ha légzési nehézségei vannak?
Ha nehezen lélegzik, nagyon veszélyes a dohányzás, vagy akár csak a dohányfüst belélegzése. Ha egy személy fulladni kezd fizikai tevékenység közben, azonnal abba kell hagynia az edzést, és 10 percig nyugodtan lélegeznie kell.
Az érzelmi stressz légzési nehézségekhez vezethet. Célszerű elkerülni a stresszes helyzeteket.
Mennyi ideig tart a légszomj a cigarettáról való leszokáskor?
A légzőrendszer dohányzás utáni helyreállítása nagyon egyéni folyamat. Időtartama számos tényezőtől függ, beleértve a dohányos életkorát és egészségi állapotát, a dohányzási tapasztalatokat és a test jellemzőit.
Leggyakrabban a légszomj a cigarettáról való leszokás utáni első 7-15 napban jelentkezik. Átlagosan 3-8 hónap szükséges a tüdőfunkció teljes helyreállításához.
Kitisztul a tüdeje, ha felhagy egy rossz szokásával?
Ha teljesen abbahagyja a dohányzást, légúti állapotának javulása néhány napon belül észrevehető lesz. A légzés fokozatosan normalizálódik, a rossz lehelet és a légszomj megszűnik, a köhögés elmúlik. A dohányzásról leszokó személy tüdeje végül teljesen megtisztulhat a kátrányoktól és a méreganyagoktól, de ez sokáig tart.
Következtetés
A cigarettáról leszokni nem egyszerű, de ahhoz, hogy a dohányzás légzőrendszerre gyakorolt káros hatásait megállítsuk, erre szükség van. Ellenkező esetben súlyos patológiák kialakulása kezdődik meg, amelyek jelentősen rontják az életminőséget, és emellett más testrendszerek működését befolyásoló szövődményeket is okozhatnak.